Napelemek

Az Adani Power India vezető magán napenergia vállalatai közül az egyik. Aláírtak egy megállapodást, hogy felállítsák az ország legnagyobb napenergia parkját.
Amikor a napenergia-napelem park elkészül több mint 16.6 milliárd kWh-t fog termelni évente és 15 millió tonna CO2 kibocsájtástól menti meg a Földet. A teljes befektetés hozzávetőleg 9 milliárd dollárt fog felemészteni.

Tovább a teljes napelem cikkhez.

A megújuló energiát használó háztartások legérzékenyebb pontja eddig az energiatárolás volt. Aztán a Tesla néhány hete bemutatta a megoldást: a Powerwallt. És bár a háztartási méretű akkumulátortelep árcédulája miatt továbbra is akadnak fanyalgók, a falra szerelhető, kompakt eszköz hétköznapi létjogosultságát most a dél-koreai globál cég is visszaigazolja. Aki ilyet szerel a garázsába, az este is nyugodtan használhatja a napenergiát.
Új lakossági energiatároló rendszereket mutatott be a Samsung SDI a müncheni Intersolar Europe 2015 kiállításon. A lítium-ion akkumulátorok elve szerint épített két új eszköztípus 5,5, illetve 8 kWh teljesítményű. Külön márkanevük és a fogyasztói áruk egyelőre még nem ismert, de az már igen, hogy a gyártó alapból 10 év teljesítési, illetve 5 év termékgaranciát vállal az újdonságaira.

A dél-koreaiak nem véletlenül Németországban debütáltak a háztartási energiatároló rendszereikkel: az energetikailag is egyre inkább önellátásra felkészülő okosotthonok térnyerése ugyanis éppen Németországban szembetűnő. Mintegy kétmillió háztetőn termelnek már áramot a kisebb-nagyobb napelem panelek és rendszerek, így a napenergia eltárolására képes eszközök iránt vélhetően itt kelthető fel a legkönnyebben a piaci érdeklődés, a szükséges kereslet.
Az ilyen kompakt telepek jelentősége abból ered, hogy Németországban a termelési csúcsidőben (jellemzően a déli órákban) a napenergia-termelés már képes az egész ország energiarendszerében “rengéseket” előidézni, így az otthoni akkumulátorok előnye voltaképpen kettős: ezek a rendszerek a visszatáplálással nem terhelik a hálózatokat, és a tulajdonos valójában önellátásra rendezkedhet be, mivel a csúcsidőben termelt energia eltárolásával este sem a hálózatról vételezi a fogyasztásához szükséges villamos energiát, hanem abból az “éléstárból”, ahova a saját termését pakolta.
Így válik megoldhatóvá az a tavaly szeptemberben L. Simon László által ismertetett kormányzati probléma is, mely szerint azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni Magyarországon, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél. (Az államtitkár sokat idézett logikáját meghazudtolva azonban idehaza is terjedni kezdtek azok a műszaki és pénzügyi konstrukciók, melyek azt bizonyítják, hogy mindenféle állami támogatás nélkül lehetséges az önálló energiatermelés és a túlzott energiafüggőség felszámolása.)
Tesla, Samsung, Mercedes stb.

A Samsung Münchenben bemutatott lakóházi akkumulátorai falra is, földre is szerelhetők (mivel lapos, a falra szerelési opció nyilvánvalóan helytakarékosabb megoldást eredményez – ezért is, hogy a Tesla eleve csak erre a megoldásra készült). És bár a távol-keleti akkuk formailag nem hajaznak a Tesla által bemutatott, 100 kilós Powewallra (vagy a kistestvérére, a Powerpackra), funkcionálisan pontosan ugyanarra valók, mint az amerikai “rokon”.

Az irány egyértelműen jónak tűnik: a Tesla és a Samsung mellett néhány napja a Mercedes is hasonló bejelentést tett. A német autógyártó egy olyan, saját fejlesztésű rendszert mutatott be, amelyben egyenként 2,5 kWh teljesítményű energiacellák találhatók, de melyből akár 8 darabot is össze lehet kapcsolni, s így még a háztartási méretre nézve is igen jelentősnek számító, 20 kWh teljesítményű energiatároló egységet lehet kialakítani.
A lakóházak energiaigénye mellett egyre inkább előtérbe kerül, hogy az elektromos és hibrid-elektromos járművek fokozatos térnyerése csak ráerősít a háztartási méretben megtermelt, zöld villamos energia eltárolhatóságára, mivel így egy ilyen rendszer a villanyautót is képes ingyen “üzemanyaghoz” juttatni. Azonban ez a fajta, összekapcsolható, igény szerint bővíthető akkumulátoros technológia másféle hasznosítási lehetőségek előtt is megnyitja a kaput: lehetővé teszi például, hogy azok a vállalkozások, melyek nem tudnak saját erőből a maguk számára elegendő megújuló energiát termelni, éjszaka, amikor olcsóbb az áram, megvegyék és eltárolják azt – hogy aztán akkor használják fel, amikor arra szükségük van.

A Cleantehnica szerint az energiatárolás új korszakba lépése egyre erősebben visszahangzó hír a világban, és az új területre várhatóan az összes fontos iparági szereplő belép majd. A “játékba” elsőként berobbanó Tesla a Powerwalljával máris sikeres, mert bár a trendi akkumulátorait meglehetősen borsos áron tette ki az ablakba, máris évekre előre megvan rá a kellő megrendelés. Kérdés azonban, hogy a piac, a fogyasztók tömegesen mikor, és hogyan reagálnak majd az új eszköz beszerezhetőségére, pláne, ha a napelem rendszerek ára a továbbiakban is csökkenni fog – ahogy azt legutóbb a Canadaian Solarra hivatkozva meg is írtuk. Ha drasztikus keresletnövekedés lesz, a prognózisok gyors árcsökkenést helyeznek kilátásba.

Mindezek a történések azon a szűrőn át is igen tanulságosak, hogy miközben a világnak nem csak a fejlettebb része (hiszen Chilétől Indiáig mindenhol előtérbe kerülnek a napenergiás beruházások) vette az olcsó napelemek kora felé az irányt, eközben Magyarország érezhetően más úton jár. Japántól Kínán és az Egyesült Államokon, illetve Dél-Afrikán át Indiáig sorolni lehetne, hogy hol hány gigawattnyi, napfényből nyert energiát terveznek beilleszteni a villamosenergia-rendszerükbe.

Öt év alatt százmilliárd eurót esett Európa öt legnagyobb energiaszolgáltatójának értéke, mivel a szénalapú energiát preferálták a megújuló energiaforrások (napelem) helyett – állítja a The Guardian a Carbon Tracker Initiative tanulmányára hivatkozva.

A világgazdasági válság és az új, zöldenergiáról szóló európai szabályozások következtében a szénből nyert energia felhasználása 5 százalékkal esett, miközben a kontinens legnagyobb energiavállalatai 9 százalékkal növelték a fosszilis energiától való függésüket. A legnagyobbat bukó cégek között megtalálható az E.On, az RWE, a GDF Suez, az EDF és az Enel, melyek az uniós energiatermelés hatvan százalékát adják.

A jelentés számvetése szerint több mint száz új szénerőmű építését jelentették be, melyek azonban – tizenkilenc kivételével – soha nem épültek meg, többet viszont bezártak, így szénenergiából mára 19 gigawattal kevesebbet termelünk Európában. Mindeközben 203 gigawatt új kapacitás jött létre a megújulóenergia-előállítással kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhetően. Az Enel részéről ugyanakkor biztató, hogy a 2008-as, 4 százalékos szinthez képest mára 12 százalékra emelte a megújuló energia hányadát a teljes kapacitásához viszonyítva.

Új program

Tavaly októberben ráadásul új környezetvédelmi programban állapodtak meg az uniós vezetők, mely a szénből előállított energia további visszaszorulását eredményezheti, a tagállamok vállalták ugyanis, hogy kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.

Jelzésértékű, hogy nemrég a norvég kormány is a szénalapú energiával kapcsolatos befektetéseinek megvonásáról döntött, mely 122 különböző céget érint. Hatalmas összegről van szó: a skandináv országnak mintegy 900 milliárd dollárja feküdt olyan vállalkozásokban, melyek a fosszilis energiahordozókban voltak érdekeltek.

Napelem rendszer, 4500W – Drón légi videó
http://www.gsenapelem.hu
Ossza meg, segítse a napelemek terjedését. Köszönjük.

Egy új tanulmány bemutatja a napelem piaci részesedéseket, stratégiákat és előrejelzéseket 2015 és 2021 között világszerte egy 537 oldalas kötetben. A világban a napelem megoldások piaci arányai nőnek, ahogy a technológia hatékonyabbá válik, és kevesebb költségbe kerül.

Tovább a teljes napelem cikkhez.